Azt gondoltam többé
nem leszek hontalan
Mert a szívem nálad 
mostmár mindig otthon van.

De az otthonomat
örökre elhagytam
Szívemből egy darabot
messzire eldobtam.

Emlékedet elástam
mélyen a kertemben
Semmi jó érzés
nem maradt szívemben.

Nincs már bennem
nem húz haza semmi
Nem akarok többé
hozzád haza menni.

Az otthonomat szívedben
örökre felégetted
Minden együtt töltött perc
csak egy újabb csepp méreg.

Rám gyújtottad
az összes emlékemet
Elvetted tőlem
minden reményemet.

Így hát mindent
el kell égetnem
Ha más nincs is
ez tart majd életben.

Felégettem a múltam
S vele égett az otthonom
Így lettem újra
Árva hontalan.