Az ablak előttFélig üres, félig teli HÉVMondd meddig maradsz itt még?Talán most utoljáraSétálsz el előttem, mögöttem, vagy mellettemHabár neked soha sem kellettemPedigCsak egyetlen egyszerSétálnék veled kézenfogva itt elS márSoha többé nem várhatom itt veledA nem tudni hova…

Csillagtalan volt az az éjjelmikor utoljára láttalak, s te akkor és végérvényesennekem adtad Önmagad. Csillagtalan volt mindenmikor utoljára szerettél,mikor egy koromsötét éjjelenmagadévá…

S olyan leszek akkor mint a kávézaccmár minden leülepedett bennems száraz üres fekete szemekkel bámulok majd rádvalahonnan a csorba csésze aljáról.Te meg majd csak értetlenül nézel rámmit is keresek én még itthiszen semmi hasznod nincs már belőlemelfogyott a színem s ízems majd…

Iszonyatos hányingerre ébredtem aznap reggel.Mikor elhagytalak.És nem esett jól még a reggeli kávém sem.Pedig most meglepő módon jól aludtam az éjjel.Egyedül. Vagy nem is. Inkább Nélküled.És most itt ülök a szobád padlóján.És szívom veled az utolsó reggeli szál cigimet.Ez az utolsó morning coffee-m…

Veled álmodtam az éjjel. Csak annyit,hogy nem voltál fodrásznál, tudod a”birkanyíráson”.És én beletúrtama kócos hajadba. Még utoljára. Ettem ma sóspereces Milka csokit, és már arról is te jutottál azeszembe. Pedig hogy az édes finomsóssal, arra én szoktattalak rá.És egész…