Szombaton déltől felolvasok kávés verseket a Koffein Fesztiválon!Kávé és versek töménytelen mennyiségben!Gyertek! Igyatok! Hallgassátok! ;)Lesz sok kávé, meg csoki, meg én! :D“ S a koffein bennem mint tomboló hormonok, amíg ezt kortyolom, addig veled vagyok. ”Csókpuszi :*

Olyan vagy nekem,mint valami káros szenvedély.Mint a cigi vagy a kávé vagy a pia.Leszokok rólad.Aztán szépen lassan rászokokvalami más káros szenvedélyre,ami majd lassan megöl.  

Hiányzol a kávémból,és hiányzik még belőleegy kanál cukor, ahogya kiskanalat feléd nyújtom. Hiányzol a kávémbólés hiányzik a hófehér tej,hiányzik hogy mindenreggel mellettem kelj. Hiányzol a kávémból,és hiányzik belőle a koffein,ahogy álmos nézésedtőlkitágulnak…

És te mély nyomokat hagytál bennem, kávéfoltot a szívemben.   Tüzes parázs lenyomatot, legbelül már semmi vagyok.   Cigihamut a tüdőmben,  édes mérget az…

inspirállak kicsinállak kezedbe adom hatalom kávé, költészet merengő bölcsészek fű, fa, bokor nem lévő protokoll nem tervezés berendezés pöttyös abrosz kávé, fallosz tó,…

A kávé maga olyan mint az aktus,az ízek, a színek, az érzetek,ahogy utoljára vétkeztem veled. Keserű, mint csókod íze a számban,s utána olyan feketeség maradt, mint mikor belőlem kihúztad magad. Forró, felhevíti  testemahogy duzzadt ajkaimhoz ér,gyorsabban lüktet kitágult…

Nem vagy már más nekem csak egy kávéfolt az ingemen az is egyre halványabb, fehérebb ahogy a szívemet máséra cseréled.

fekete városfekete fákfekete udvarfekete házfekete lámpákfekete fényekfekete felhőkfekete utcaszegletfekete szemekfekete könnyekfekete szívekfekete könyvekfekete versekfekete ihletfekete kávéfekete csikkekfekete fehérfekete emberfekete feketefekete mindenfekete kádakfekete karmokfekete…

De szeretnék egyszer Párizsban írni egy verset,Szeretnék egy bőrkötéses József Attila kötetet,És szeretnék rágyújtani une cigarette- re a teraszon,Szeretnék rád gondolni a Pont des Arts-on mielőtt elalszom. És szeretnék beülni egy kávéra a Café de Flore-ba,Szeretnék belekortyolni egy erős francia…

S olyan leszek akkor mint a kávézaccmár minden leülepedett bennems száraz üres fekete szemekkel bámulok majd rádvalahonnan a csorba csésze aljáról.Te meg majd csak értetlenül nézel rámmit is keresek én még itthiszen semmi hasznod nincs már belőlemelfogyott a színem s ízems majd…