De te csak menj, rohanj tovább,Hagyd nekem itt a hosszú út porát!S mint a búcsúzáskor elcsattant csók,Olyan édes még soha sem volt.És utoljára golyó helyett,Egy töltőtollal döfd át a szívemet!

S olyan leszek akkor mint a kávézaccmár minden leülepedett bennems száraz üres fekete szemekkel bámulok majd rádvalahonnan a csorba csésze aljáról.Te meg majd csak értetlenül nézel rámmit is keresek én még itthiszen semmi hasznod nincs már belőlemelfogyott a színem s ízems majd…