Amikor jó csak úgy nem részegenA gondolataiddal kettesbenmaradni csendesen.És mikor józanul is kívánlakNem csak a testemmelDe a lelkemmel. És hogy te tényleg engem?Hogy nem csak a testemDe a lelkem is kell?És hogy jó csak úgy nem részegenA gondolataiddal csendesenmaradni kettesben?

Beléfagyott a pillanat,mint a kora reggeli csönda villamossínek alatt. Jelzőlámpára révedt, aztánmár azt sem nézte tovább,lehunyta két szemét,s csendben odébbállt. A csikorgó villamos eléhalkan kettőt lépett,fáradt szemeibőllassan elszállt az élet. A sárga villamos…

Pillanatragasztó...miért is?Mert összeragasztja a pillanatot?És én ott maradhatok örökreabban az egy pillanatban vele?Ha összeragasztom a pillanatotvajon örökre úgy marad-e?Egyáltalán össze lehet-e ragasztani a pillanatot?És vajon ugyanolyan marad-e?És ha az óra eltörik az idő vele törik-e?Úgy…

vannak azok atudod vannakazok a pillantatokazok aáhh hagyjuknem is tudommit akartam mondaniazok a pillanatok...