Legyél a gazdáms én örökké kis kedvenced leszek Játssz velem gyakran és én majd tenyeredből eszek Simogasd a nyakam hagyd, hogy fekhelyem melletted lehessen Szoríts nekem helyet s engedd, hogy melléd fekhessem Becézgess kedvesen s én soha nem karmollak Engedj az ágyadba és én…

Ágyad ezután a házam előtt lesz… S lehet, hogy olykor teraszra kiállva elkapom egy kóbor pillantásodat,amit egy fatörzsbe beleéget a kósza pillanat. S az ablaküvegen visszatükröződik örökké mélabús tekinteted, míg egy fa mögül kivert kutya gyanánt figyelsz addig nem lehetek…