Mert költözni csak stílusosan, szépen
ahogyan csillag meg az égen úgy érdemes.
Hát én költöztem is éjféltől hajnalig.
a legsötétebb este. Mikor minden
csillag égett. Egykor már a kulcsod
is nálad volt újra. És te csak annyit
kérdeztél: ”Ennyi volt?”. Igen. Hát ennyi.
És én megöleltelek. Pedig tudom,
hogy te nem szereted. Te megpusziltál.
Én meg elszaladtam. Azt már nem láttad.
És az egész életem itt áll. Megint.
Csomagokba rendezve. Csak te nem
Vagy benne. Csak te nem vagy benne.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.