Eldobtalak.
És még csak nem is hiányzol.
Az sem érdekel, hogy vagy, ezen a világon.

És tudod szörnyű belegondolni abba,
hogy valaki engem is ugyanúgy eldobott.
Magával ragadva szívemből egy darabot.

Eldobtalak.
És még csak nem is éreztem semmit.
Jól érezted, csak pótlék voltál mindig.

Igazából soha nem is szerettelek.
Csak azt, hogy mindig itt voltál nekem.
De téged, a lelkedet azt soha sem.

Igazából soha nem is szerettél.
Csak azt, hogy mindig ott voltál velem.
De engem, a lelkemet, azt soha nem.

Eldobtál.
És még csak nem is éreztél semmit.
Jól tudom, csak pótlék voltam mindig.

És tudod szörnyű belegondolni abba,
hogy valakinek ugyanilyen jelentéktelen,
amit odaadnék bármikor érte, az életem.

Eldobtál.
És még csak nem is hiányzom.
Az sem érdekel, hogy vagyok, ezen a világon…