Szántó Gabriella versesblogja

2020. március 29. 20:09 - Szántó.Gabriella

Te vagy...

Te vagy a tüdőm, mert nélküled
lélegezni nem nem lehet

Te vagy a vénám, mert
vérem rajtad keresztül ér át

Te vagy a szemem, mert
rajtad keresztül látok mindent

Te vagy a rotátor-köpenyem, mert
te mozgatod minden egyes ízületem

Te vagy a singcsontom, mert
te emeled fel két karom

Te vagy a lábszáram, mert
veled a föld felett jártam

Te vagy a hippocampusom, mert
körülötted kering minden gondolatom

Te vagy minden egyes beszűkült artériám
nélküled szívem levegőért kiált

És ha újra elveszítenélek, Nélküled
meggörbülne a világ gyémánttengelye.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapraegyverset.blog.hu/api/trackback/id/tr9115570242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Szántó Gabriella versesblogja
süti beállítások módosítása