Azt hiszem, álmomban már láttalak,
Baby, hosszú évek óta rólad álmodom untalan.
Édesem, azt akarom, hogy az enyém legyél,
Nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék beléd.
Annyi de annyi éjen át vártalak,
És tegnap este álmomban, újra láttalak.
Álmaimban mndig újra látom az arcodat,
És megérintem a bőrödet, minek nyoma itt maradt.
Azt akarom, hogy fogd be a számat az ajkaiddal,
Hogy itt legyél mellettem valóban.
És nem számít, hogy Budapest vagy Madrid,
Csak a magamévá akarlak tenni az örökké valóig.
És nem számít mennyi évet vártam rád,
Csak az számít, hogy ami most van, valóság.
Te voltál az utolsó álmom, Kedvesem.
És most itt vagy velem. Itt vagy velem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.