Láttam ma egy holttestet a sínek
mellett feküdni. Ott, ahol annyiszor
elgondolkodtam rajtad. És majdnem
rajtam is keresztülgázolt egy-egy
kora reggeli sötétzöld hév vonat.
Ott feküdt egy fekete hullazsákkal
letakarva. Nem láttam az arcát.
Akár én is lehetnék. Akár te is.
És egy farkaskutya egész éjjel
ugatott az ablakunk alatt. Ő már
biztosan tudta, hogy valami nincsen
Rendben. Valaminek végérvényesen
vége szakadt ezen az éjen. Egy
emberéletnek biztosan. És talán
valami másnak is. Mindennek. Mert
Akár én is lehetnék az. Akár te.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.