Ha lesz egyszer egy szonettciklusom
Egy név lesz a neve, … vagy valami
Még nem tudom pontosan hogy mi, ami
Mély nyomot hagyott a sejtjeimben
Szonettkoszorúra fűzöm akkor
Az összes emlékemet veled, neked
S a vers mint olyan, mi maga magja
Majd mélyen, jól elrejt engemet
Írok akkor majd sokat és keveset
Űzve fűzve míg egymásba fonódnak
Végtelen szavak s testet öltenek
Ha lesz egyszer egy szonettciklusom
Szonettciklus lesz a neve mondjuk
…-ról vagy kiről elnevezve
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.