Szántó Gabriella versesblogja

2014. december 21. 20:26 - Szántó.Gabriella

Neked soha nem voltam...

Neked soha nem voltam Angyal
Soha nem az élet csókja
Csak az őt szélére dobott
Porba hullott Rózsa

Nem voltam a Levegő
Mi nélkül élni nem tudsz
Csak kit valaha szerettél
S most előle elfutsz

Nem voltam a Napfény
Mely beragyogja lelked
Csak egy egyszerű lány
Aki ott van Neked

Neked soha nem voltan a Világ
Soha nem az élet maga
Csak egy egyszer megélt
Törékeny kis csoda

Nem voltam a Szerelem
Ami a világot jelent
Csak egy múló tünemény
Kit könnyű elfeledni

Nem voltam az Eső
Mi felfrissíti ajkad
Csak egy pici leány
Aki segít rajtad

Neked soha nem voltam a Tűz
Soha mi legbelül éget
Csak egy hűséges szív
Ki nagyon szeret Téged

Nem voltam a Fény
Ami felmelegíti szívedet
Csak egy mosolygó árny
Aki mindig Veled nevet

Nem voltam az a Lány
Kit örökre karjaidba zárnál
Csak egy szívben őrzött emlék
Kire már nem várnál

Neked soha nem voltam a Nő
Soha az kit örökre szeretsz
Csak egy múló emlék
Kit egyszer majd feledsz

Nem voltam a Vér
Ami lüktet benned
Csak egy múló kép
Ki mindig ott volt Veled

Nem voltam a Vágy
Mi testet ölt benned
Csak felizzó parázs
Mi elhamvad s elmegy

Neked soha nem voltam az Álom
Soha nem kire mindig is vágytál
Csak egy semmiből feltűnő
Gyorsan hervadó kis virág

Nem voltam a Dal
Mely szívedhez szólna
Csak egy halványuló dallam
Mi lassan elhallgatna

Nem voltam én Senki
Kire nagyon vágynál
Csak egy megidézett képe
Annak kit akarnál

Neked soha nem voltam a Csoda
Soha nem a boldogság magja
Csak egy szálló pillangó
Kinek hangját nem hallja

Nem voltam a Tündér
Aki elvarázsolna
Csak  egy földi halandó
Aki Terád várna

Nem voltam az Érzés
A mindig érzett illat
Csak egy halványan felderengő
Fényét vesztett csillag

Neked soha nem voltam a Nap
Ki mellett ragyognál
Csak egy valaha fénylő
Kivel boldog volnál

Nem voltam a Hold
Mi tündököl az égen
Csak egy ismerős név
Mit feledtél már régen

Nem voltam a Zene
Mi mélyen benned szól
Csak egy néma hang
Mi azt súgja lehet jól

Neked  soha nem voltam a Jövő
Mint tovatűnő remény
Csak egy elfeledett emlék
Ki mélyen még benned él

Nem voltam a Jelen
Kiért bármit megtennél
Csak egy reménysugár
Kivel talán boldog lennél

Nem voltam a Múlt
Mivel össze vagy láncolva
Csak egy hercegnő a bálon
Ki karjaidban táncolna 

arozsacsakegyszernyilik.jpg

Címkék: soha
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapraegyverset.blog.hu/api/trackback/id/tr567002817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Szántó Gabriella versesblogja
süti beállítások módosítása