Nem vagy az enyém
És soha nem is voltál
Még akkor sem mikor
Forrón átkaroltál

Hazudtál nekem
És mindenki másnak
Mikor bús arcodat
Karjaim közé ástad

Azon a délután
Megcsaltam, megcsaltad
Két ölelés közt
Szívem nekem adtad

Csókoltál, öleltél
Karod nem engedett
Kérdőn nézett reám
Két szomorú szemed

Nem akartál menni
Ajkad megremegett
Fogtam volna kezed
De el kellett engedjelek

Hazudtál akkor is
„Nem akarsz még menni”
Mégsem tudtál akkor
Csak engem szeretni

Újra és újra
Átvertél, elhagytál
A szívedben helyet
Nekem nem találtál

„Köszönöm”, „Hiányzol”
„Maradnék még veled”
De mire kilépek az ajtón
Elfeledem neved

Szeretkeztél velem
Majd gyorsan odébb álltál
Fél óra múlva másnak
Szerelmet vallottál

Hazudtál mindig
Te őt még nem láttad
Soha nem jött el
Akárhogyan vártad

Nem lettél az övé
S ő nem lett a tied
Nem olvasztottátok föl
Kettőtök közt a jeget

Nem találkoztatok
Nem láttad az arcát
Nem vívtátok meg
Egy szerelmespár harcát

Nem ölelted még meg
Nem sütögettetek
Nem érinthetted
Bőrét „Kedvesednek”

Hazudtál, hazudtál
Akkor és örökre
Nem tudom hogy nézhetsz
Ezután tükörbe

Átvertél mindenkit
Őt is és engem
Elegem van ebből
Most már el kell mennem

Megcsaltad, megcsaltuk
Azt akit szerettünk
Mi ebben a játszmában
Végleg vesztettünk

Hülye voltam akkor
Mert hittem neked
De most befejeztem
Végeztem veled.

 I’M DONE