Nem hiszem, hogy bárki más
úgy érezne, ahogy most én,
Ketten mégis egyedül
a világ közepén.

És annyi minden lenne
amit most megosztanék veled,
De nem tudom hogyan
mondhatnám el neked.

Mert Talán
Te vagy az egyetlen
aki most megérthet,
A csókodat tényleg
ellopják tőled.

Végtére is
Te vagy a varázsfalam
védj meg mindentől,
Zárj körbe magaddal
Ölelj körül!

És minden út ami idevezet
meredeken kanyarog,
S habár futnék, menekülnék
én mégis veled maradok.

S a fények amik vezetnek
vakítóan fehérek,
De ha fogod kezem
én akárhová elérek.

Mert Talán
Te vagy az egyetlen
aki most megmenthet
A szívemet már úgyis
régen elvitted.

Végtére is
Te vagy a varázsfalam
megvédesz mindentől,
Körbezársz magaddal
Te ölelsz körül.