Hiányzol!
Óh te nagy és nemes keserűség.
Hiányzik keserédes ízed a számból.
Hiányzik forró érintésed.
Ahogy átmelegíted megfáradt testem.
Ahogy selymesen megérinted az ajkam.
Hiányzik még szédítő barnaságod is.
Ahogy reggel frissen, üdítőn bámulsz rám.
És én minden egyes kortytól belőled újra feléledek.
S habár tudom minden korty belőled egy újabb csepp méreg.
Szeretni foglak ameddig csak élek.
Míg csak a szívem dobban… mindennél jobban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.