Szántó Gabriella versesblogja

2019. augusztus 09. 13:02 - Szántó.Gabriella

Csak egy perccel tovább

Soha sehol nem voltam ilyen boldog.
És ilyen szomorú egyben. Nem.
Nem akarom megvárni míg nem marad
más, csak a könnyem. Tudod, jó volna

már csak úgy hazamenni valakihez.
(Hozzád.) És hozzá(d)bújni. Elfáradtam.
Érezni akarlak. Csak egy perccel

tovább. Mi lenne ha mégis inkább itt
maradnék csak egy kicsit még veled?
Nem. Már rég el kellett volna mennem.

És mégis. Bárcsak minden pillanat
egyetlen perccel tovább tartana.
Csak egyel. És én itt maradnék veled.
Immár örökre abban az egy percben...

 

Szólj hozzá!
2019. augusztus 07. 11:26 - Szántó.Gabriella

Múzsa

Lennék örök múzsa
kinek elkenődött rúzsa
félrecsúszott blúza

Lennék középkori gésa
kinek művészete tréfa
alázatos kis céda

Lennék  hostess
ki ahol tud jót tesz
ha hívod ő ott lesz

Lennék gruppie
ki feltapsol yuppie
minden jóból jut itt

Lennék én kurva
ki a hajadba túrva
elrepít a csúcsra

És 
Lennék a szerelmed

aki minden gondot feledtet
csak, hogy veled lehessek

muse9.png

Art is not what I create, what I create is chaos

Szólj hozzá!
2019. július 31. 13:13 - Szántó.Gabriella

Költözés Vol6 / The Last Time

Mint az éjszaki fény úgy ragyogj rám

És megint itt áll az életem
Csomagokba rendezve
Ott vagy mindegyikben
Ott vagy mindegyikben

Te vagy a legnehezebb csomagom
Mindenhova magammal hurcolom
Az irántad érzett hálát és szeretetet
Köszönöm, hogy megismerhettelek

De szembe kell néznem vele
Hogy nem lehetek mindenhol veled
A világban akármerre is megyek
Te már magaddal vitted a szívemet

Ezért kérlek vezess akármerre járok
Hadd fedezzem fel általad a világot
Mert itt áll minden csomagokba rendezve
Ott vagy mindenben

Ott vagy mindenben.

 

Szólj hozzá!
2019. július 30. 13:45 - Szántó.Gabriella

Remember Me

Vendég lettem a saját otthonomban
Álmomban sem gondoltam
Itt maradtan egyetlen bőrönddel nélküled
Hát most viszlát, ég veled!

Nem maradt itt már semmi, ami rád emlékeztet
Magaddal vitted az összes szép emléket
Nem maradt a falakban sem szeretet, sem bánat
Így hát örökre elhagyom ezt a házat

Most azt mondom viszlát, ég veled
Nem tudom valaha foghatom-e még kezed
Mert álmomban sem gondoltam volna
Hogy egyszer vendég leszel az otthonomban

Már üresek a falak, elfogytak az emlékek
Mikor dobozokba pakoltam ami rád emlékeztet
Már nincsenek hangok, és nincsenek szavak
Csak az ürreség ami utánad itt maradt

Már nincsenek álmok és nincsenek vágyak
Mert mindent megkaptam ami valóra válhat
Köszönöm, hogy tőled búcsúzhattam el
Mára már csak ennyi, ami körül ölel

Nem tudom mit hoz számunkra még a jövő
De most viszlát, farwäl, adios, adieu
Talán egyszer valahol szembe jössz az utcán
S kiszáradt ajkadat újra megtalálja szám

De addig is viszlát, gondolj néha rám
Soha ne aludjon ki lelkedben az utolsó láng
S míg nem vagy és nem vagyok ezen a világon
Egy dolgot kérek: emlékezz rám - úgy, hogy fájjon,

 

 

 

Szólj hozzá!
2019. július 27. 22:24 - Szántó.Gabriella

Egyéjszakás Kaland

Ha egyszer megkérnéd a kezem
Örömmel mondanék igent
Az lenne a legszebb dolog
Ami valaha történt velem

De ha nem teszed meg
Az sem lesz probléma
Csak kezeljük a helyén
Egy egyéjszakás kalandnak

Meg akarom gyógyítani a szíved
Te vagy a legelső és a legutolsó
De ha nem hagyod, Édes
Nekem  úgy is tényleg jó

És soha ne kérj bocsánatot
Amiért csak ennyi jutott nekem 
Így is is te vagy a legjobb dolog
Ami valaha történt velem

 

Szólj hozzá!
Szántó Gabriella versesblogja
süti beállítások módosítása