És te mély nyomokat
hagytál bennem,
kávéfoltot
a szívemben.
Tüzes parázs
lenyomatot,
legbelül már
semmi vagyok.
Cigihamut
a tüdőmben,
édes mérget
az ütőmben.
Gomoly füstöt
az elmémben,
mikor utoljára
mentél el.
Rozéfröccsöt
a májamban,
s ondófoltot
az ágyamban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.