Kikapcsolom a telefonom.
A laptopomat is.
Azt akarom hinni,
hogy kerestél.
Nem akarom látni,
hogy egy darab
nem fogadott hívás
sincs tőled
a telefonomon.
Vagy egy
beérkező üzenet.
Hinni akarom.
Csak még egy kicsit.
Hogy hiányzom.
Hogy fontos voltam.
Csak egy kicsit.
Hogy vársz haza.
Hogy borozzunk.
És nem szakad rám
úgy a magány.
Mint az
október huszonvalahány.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.