Csillagtalan volt az az éjjel
mikor utoljára láttalak,
s te akkor és végérvényesen
nekem adtad Önmagad.
Csillagtalan volt minden
mikor utoljára szerettél,
mikor egy koromsötét éjjelen
magadévá tettél.
Csillagtalan volt az ég is
mikor utoljára becézgettél,
csillagtalan égbolt alatt
szabadon érinthettél.
Csillagtalan volt a szíved
mikor utoljára dobbant,
csillagtalan csillagokkal
utolszor lángra lobbant.
Csillagtalan volt a szemed
mikor utoljára rám néztél,
csillagtalan sötét éjjel
örökre elmentél.
Csillagtalan csillogtak
a nem létező csillagok,
s minden csillagtalan éjszakán
én újra veled vagyok.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.