Itt most jó nekem.Jó most nekem itt.Jó most. Jó nekem. Jó itt.Különben is hol máshol lennék?Talán most veled lehetnék.De nem vagyok.Mert azt nem lehet.Nem lehetek ma veled.Úgyhogy csak dúdolom, azt hogyJó, jó, jó, jó, de jó nekem.Jó nekem...  

- még mindig - én még mindig másba- vagy egymásba- nem, soha sem- köszönöm - viszlát- nem lát- gyönyörű lett- egy igazi - sajnálom- nem, én sajnálom

Nem vagy az enyémÉs soha nem is voltálMég akkor sem mikorForrón átkaroltálHazudtál nekemÉs mindenki másnakMikor bús arcodatKarjaim közé ástadAzon a délutánMegcsaltam, megcsaltadKét ölelés köztSzívem nekem adtadCsókoltál, öleltélKarod nem engedettKérdőn nézett reámKét…

És kapok én is cserébe valamit?Leglább egy szaxit? Légyszi.Mert ha én akkor neked is.Kell valamit.Különben elveszem. Mert nem vettem még el eleget tőled.És igen, én játszom a szaxofonodon.Csak hogy béke legyen.És ülök és sírok és duzzogok.Mert nem, én nem akartam ezt.Én nem,…

Reggel ültem a  szokásosan késő villamosonNem azon a fajta háromcsillagosonSárga volt mint a kelő napsugarakAmelyek éppen beragyogták utamatA villamos hirtelen befékezettLáttam a megriadt tekinteteketRáhajtott egy kocsira a sínpárHa én volnék alatta vajon sírnál?Zuhantak az…

Ott kuporog a szobája sarkában a félhomályban és ül és vár, vár valakire, de nem tudja, hogy kire, vagy hogy megéri-e, megéli-e, vagy éppen reméli-e, hogy eljön, és csak vár és ül és kuporog tovább (vajon ne menjek át?), és ül és áll és elindul, nem inkább mégis visszafordul. Valamit elfelejtett. De…

Mire  gondolhatott akkor a költő,Vajon  mikor ezt a verset írta,kezében fehér papír, toll, töltő,asztalán sötét, acélkék tinta.És ült a kávéja fölött bambán,Nézte, vajon ki lehet az a szőke leány?Nem gondolt semmire, csak a kávéjára,meg az asztala előtt elsátáló…