Szántó Gabriella versesblogja

2018. október 06. 14:04 - Szántó.Gabriella

Felejthetetlen

Nem mondhatok többet
Minden csak büntet

Arról az estéről
Meztelen testéről

Két ital között
Mi örökre összeköt

A vakító fények
Minden csak méreg

Ha csak egy pillanatra
Csókot nyom homlokomra

Veled táncoltam
Azt hittem álmodtam

Az üres utcákon bolyongva
Karodba fonódva

Menekültem az emlékeim elől
De most majdnem megöl

Reggel mikor ébredtem
Az arcodra révedtem

Te voltál az első gondolatom
Tudod, hogy nagyon nagyon

Minden lépés amit teszek
Én beléd veszek

És akármerre megyek
Mindenben téged kereslek

És látom az arcodat
Örökre megmarad

Akárhány szívet törsz össze
Azt lesem, hogy jössz-e

Soha nem tudhatod
Mit hoz a holnapod

Látod az arcomat
Feladtam a harcomat

Felejthetetlen vagy.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapraegyverset.blog.hu/api/trackback/id/tr1014285317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Szántó Gabriella versesblogja
süti beállítások módosítása