Az álmok az élet megrontói
Felébredve csak a rideg valóság maradt
Holott egy perce, egy szomorú perce
Arcom még arcodhoz tapadt
Felébredve csak a rideg valóság maradt
Holott egy perce, egy szomorú perce
Arcom még arcodhoz tapadt
Te itt voltál velem akkor is
Mikor rajtad kívül más senki nem
Sötét magány legsötétett óráiban
Kezed ott nyugodott a kezemen
Mikor rajtad kívül más senki nem
Sötét magány legsötétett óráiban
Kezed ott nyugodott a kezemen
Hidd el megtenném, ha engednéd
Visszacsinálnám amit nem lehet
Idő-, álomutaznék, hogy egyszer
Tényleg ott ébredhessek veled
Annyi de annyi éjen át vártalak
Azt hiszem, álmomban már láttalak
Visszacsinálnám amit nem lehet
Idő-, álomutaznék, hogy egyszer
Tényleg ott ébredhessek veled
Annyi de annyi éjen át vártalak
Azt hiszem, álmomban már láttalak
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.